Olivia Lufkin - Wish

Kedvenc japán énekesnőm. Kicsit sötét, kicsit elvont, kicsit lolita, de nagyon jó hangja van!

Olivia Lufkin - WISH
Uploaded by loluly

Putumayo Szettek

A Putumayo termékei közül összeállított szettek.

RADWIMPS - Iin Desu ka

RADWIMPS - Iin Desu ka
Uploaded by hinata_cagalli

Mondd el, Ed!

Az elkövetkező napokban Charlotte gyakran találkozott két újdonsült barátjával. Edaniel és Sheridan minden délután megvárta az iskola előtt és gyakran mentek el enni valahová. Egy kis ramen itt, egy kis vattacukor ott... Charlotte bőséges zsebpénzt kapott, de erre nem volt felkészülve. Meg is jegyezte Sheridan-nak, hogy ő a legidősebb és a legfalánkabb is, ideje átvenni a fizető-posztot. A fiú beleegyezett. Azóta nem mentek sehová, ahol fizetni kellett. A parkban sétáltak, vagy a parkolóház tetején lévő kertben üldögéltek.
- Naa, megint nem eszünk? -nézett vádlóan Edaniel az idősebb fiúra. - Te fukar!
Sheridan csak felemelte a kezét.
- Tudod, hogy lakásra gyűjtök! - azzal kicsit hátrébb húzódott, mintha félne barátjától.
- És akkor mi haljunk éhen?! - támadt rá a másik, kezét korgó gyomrára rakta.
- Miért nem eszel otthon? -nézett rá Charlotte.
Mint mindig, mikor az otthon szó elhangzik, Edaniel szeme elfelhősödött, és egy fajta zavart idegesség lepte el a fiút. Sheridan pedig, -mint mindig - féltően barátjára nézett és terelni kezdte a szót.
- Hé, inkább menjünk, veszek egy szelet csokit, azt megfelezhetitek.....
- Nem -makacsolta meg magát a lány. - Tudom, hogy van valami, amit nem mondtok el.
A két srác nem tagadott semmit, de Edaniel kezdett ideges lenni.
- Annak is van oka, nem? -nézett rá bosszúsan.
- A barátok mindent elmondanak egymásnak, nem? - vágott vissza Charlotte. - Mondd el, nekem Ed! Vagy azt hiszed nem értenélek meg?
A fiú nyelt egyet, míg Sheridan végre befogta és a háttérbe húzódott.
- Tudom, hogy megértenél, de épp ez az... - kezdett neki zavartan a fiú.
- Vagy nem is tartasz a barátodnak??? -feszítette tovább a húrt Charlotte és idegességében még dobbantott is egyet a lábával.
Edaniel megrázta a fejét. Akaratos lány!!
- Nézd, Charlotte! Nem akarom és nem is fogom elmondani! - fújtatta és felkapta a sötétkék átmeneti kabátját a padról. Aztán gyors léptekkel elviharzott.
Sheridan és Charlotte pedig egymásra néztek. A fiú arcán fájdalmas rángás futott végig.
- Ne kérdezz a családjáról - javasolta és már ő is állt fel.
Charlotte azonban megfogta a csuklóját.
- Ezelőtt is arról volt szó? Mikor eltűntetek? - kérdezte. - A családjában van zűr?
- Hm - bólintott Sheridan és egy viszlát nélkül Edaniel után sietett.
Charlotte pedig zavartan üldögélt tovább - most már - egyedül.

Felelsz vagy Mersz?

Charlotte kellemes bizsergéssel várta az ítéletet.

Edaniel: Akkor....
Sheridan: Miért pont mersz? Edaniel-lel jobban kéne vigyázni...
Edaniel: Most már mindegy. Mert!
Sheridan: Először játszik velünk, nem tudja, milyen vagy.
Edaniel: Miért milyen vagyok?? Nem kell sértegetni, ez most könnyű lesz...
Cherrish: Mondd már!
Edaniel: Gyere velünk sütizni!

Charlotte leblokkolt. Úgy látszott Sheridan is.

Sheridan: He?
Edaniel: Idegenek vagyunk neki. És az interneten ismerkedésről sok rosszat hallani. Lássuk el mer-e jönni velünk valahová.
Sheridan: Ismétlem: he?
Edaniel: Ő fizeti a sütit!
Sheridan: Jaaaa.... mindjárt más.
Edaniel: De értetlen vagy, barátom....
Cherrish: Akkor én mondom ki: HE?
Edaniel: Istenem!! Ma, délután hatkor a Kramellben!
Cherish: Miiii? De...
Sheridan: Ott találkozunk :D Most van pár lefújandó, új falrészem, megyek is.
Edaniel: Szia, ott!

[Sheridan kilépett az Elveszett Kert szobából]
[Edaniel kilépett az Elveszett Kert szobából]

***

Charlotte, miután lekapcsolta a gépet, elment megfürödni. Aztán felvett egy csipkés felsőt, egy fekete szoknyát, alá vastag, fekete Angelic Pretty harisnyát és egy meleg, csizmát. A haját lazán összefogta hátul és kihúzta a szemét. Aztán csak meredt a tükörbe.
-Most tényleg elmegyek velük? - kérdezte a tükörképétől. Ám az üveg másik oldalán lévő lány is éppolyan tanácstalan volt, mint ő.
Fogta a táskáját, beledobta a lila telefonját, egy csomag rágót, a kulcsait és a pénztárcáját, majd elindult. Rendületlenül ment előre, míg a Kramell cukrászdával szembeni utcában megtorpant. Megingott és nem tudta mit tegyen. Aztán vett egy nagy levegőt és átsétált az úton, egyenesen az ajtó felé. Megfogta a kilincset és lenyomta.
Belül kis fülkék voltak elzárva egymástól. Sarokpadok, asztalokkal, ahol kisebb társaságok sütiztek. A leghátsó ilyen boxban ült két fiú. Charlotte odasétál hozzájuk.
-Sheridan és Edaniel?
A két fiú felnézett. Az egyik, aki egykorú volt a lánnyal arrább csúszott a boxban. Barna volt a haja és mogyoró színű a szeme. Szélesen vigyorgott.
- Edaniel vagyok, szia :D - közölte, és maga mellé mutatott. - Leülsz?
A másik fiú idősebbnek nézett ki, magasabb is volt. Kócos, fekete haja volt és csillogó, zöld szeme.
- Szia, Sheridan lennék -mosolygott. - és éhes is. Te fizeted a sütinket nem?
Charlotte bólintott. Nem hitte el, hogy tényleg ott van.
- Akkor rendelek is... két nagyot ebből és ebből is...
-Te haspók bökte meg Edaniel.
Mindhárman hangos nevetésben törtek ki. Charlotte pedig érezte, hogy egy nagyon kellemes időt fog itt eltölteni. Csak a pénztárcája sínyli majd meg....

BENNIE K - Music Traveler with SOFFet

BENNIE K - Music Traveler with SOFFet
Uploaded by tatsuya-san

Lolitás MSN avatarok

Keiichi Kunishige képei

Keiichi Kunishige gyönyörű, nagy szemű, lolitás lányokat rajzol, gótikus arccal és ruhával. Igazán részletgazdag képei vannak. Én imádom őket :D

c

A páva

[Cherrish belépett az Elveszett Kert szobába]

Sheridan: Biztos? Mert ha akarod jöhetsz. Bármikor.
Edaniel: Lehet, hogy szükség lesz rá, de még nem akarom magára hagyni.
Cherrish: Sziasztok!
Sheridan: Jé, szia. Nem vettünk észre, bocs.
Cherrish: Miről beszélgettetek?
Edaniel: Semmiről.
Sheridan: Semmiről.

Charlotte otthon, a gépe előtt hangosan felsóhajtott. A két fiú semmit nem mond neki. Azért még próbálkozik, nem adja fel. Hajtja őt a kíváncsiság.

Cherrish: Az érdekes lehet. És ezelőtt miért tűntetek el?
Edaniel: Semmiért.
Sheridan: Semmiért.
Cherrish: És....
Edaniel: Nincs több kérdés. Vagy is csak egy: Felelsz vagy Mersz?

-Már megint ez a buta játék? -ráncolta a szemöldökét Charlotte. - Akkor majd így húzom ki belőlük a titkot....

Sheridan: Merek.
Edaniel: Jó, akkor.... tudod, hol van a tizenkettes aluljáró?
Sheridan: Igen.
Edaniel: Akkor holnap reggel nyolcig kérünk oda egy graffitit. Milyen legyen, Cherrish?
Cherrish: Egy páva. Egy hatalmas páva.
Sheridan: Ez menni fog. Könnyű. :D Aztán akkor én jövök...
Edaniel: Mi ellenőrizzük, hogy ott van, oké?
Cherrish: Rendben. Úgyis útba esik az iskola felé.

***

Másnap reggel Charlotte a tizenkettes számú aluljárónál állt. A hely egy elhagyatott, rozoga kőhíd volt, amin fél óránként vonat zötyögtek át. A szürke, lemálló kő darabokra egy hatalmas, zöldeskék pávát fújtak. Alá pedig egy monogramot: N.L.
-Nagyvárosi Lovag, mi? - csodálta a falfirkát Charlotte. - Az egy graffiti-banda...
A híd előtt lévő öreg sorompó lassan, nyikorogva leereszkedett, megfékezve a nem létező forgalmat. A lámpa fehér tik-takolásból vörös figyelmeztető fénnyé változott. Charlotte fogta a csomagját, egy utolsó pillantást vetett a képre és továbbindult az iskolába.
Távolról még hallotta, hogy a fél kilences vonat sípolva elrobog a bizonytalan kis hídon.