Kedves Malcom,
Ma egy csodálatos napot töltöttünk el Mauriccal.
Több mint egy hete, hogy otthon ültem, sápadtan, a leveledre várva, de aztán feladtam a várakozást (tudod, sosem voltam valami türelmes). Fogtam Mauricot, rákötöttem egy lila pórázt és az emberek kiáltozásával mit sem törődve (Anyu, az a lány macskát sétáltat! Néé, má' az egy lolita!) kirándulni mentem. Van a város szélén egy erdő, nagy és tágas. Ezt szemeltem ki célpontomnak.
Üdítő volt a sok betonszürke épület helyett egy ennyire friss és zöld helyen lenni. Egész egyszerűen szabadon engedtem Mauricot, had mászkáljon egyet (végül nem is ment messze tőlem -talán félt, hogy ott hagyom), én pedig lefeküdtem a földre. A puha fű úgy ölelt körül, mint a legpuhább kanapé odahaza. Maga az érzés kellemesen bizsergető volt, olyan, mint mikor egy fáradt nap után beleesel az ágyadba.
A nap ragyogóan sütött és csak a legkitartóbb sugarak jutottak keresztül a fák levelei között. Tavasziasan meleg volt és hirtelen csönd. A város kopácsoló, rikácsoló zaja helyett csupa madárfüttyel telt meg a fülem és a szél halk motoszkálásával. Fantasztikus volt!
Pár perc után előszedtem az új, vérvörös-kék csíkos táskám mélyéről a buborékfújóm. Belemártottam a keverékbe a fejét és szelíden belefújtam. Csodás, apró és csillámló buborékok töltötték be a májusi levegőt. A földön fekve, felfelé bámulva nappali csillagként kóboroltak a kék ég előtt. A fehér felhők előtt ezüst ékszerként táncoltak. A látvány lenyűgözött.
Azokban a percekben, míg ott voltam (és még sokáig utána is), elöntötte a szívem a hála és a szeretet. Békességben voltam. A lelkem örült. Én örültem. Azt kívántam, hogy legyen minden mindig ilyen boldog és szép.
(Tényleg, miért nem lehet??)
Üdvözöl a kiránduló és (jelenleg) felhőtlenül boldog,
Lara Isabella Punch
2008/05/24
Alice teaparty ruhája
Ez a ruha a Heart E kreáció közül került elő.Összességében az Alice Csodaországban ruháját sikerült életre kelteniük.
A ruha alapja egy puffasztott ujjú, kék egyberuha, amire a fehér kis kötényt lehet felkötni.
Ugyanis a kötény levehető, szóval egyben két ruhát is vehet a vásárló.
A ruhának külön szépségei az apró elemek, mint a kör alakú gallérok, a hatalmas fehér masni, hátul és a nagy zsebek.
Az ára 19,800 Yen, vagyis 31,600 Ft.
2008/05/17
Kendős póló
h. NAOTO Blood című kreációjából került elő ez a gyöngyszem.
A pólóra, fehérrel, nagy levelű rózsák vannak rányomtatva, valamint lepkék, keresztek és az alábbi felirat:
A kendő szürke és fényes anyagból van, sötétszürke mintával és itt-ott Blood felirattal díszítve.
A kendőt egy fekete szalaggal lehet nyakban megkötni.
Az ára 8,925 Yen, ami magyar árakban 14,280 Ft-ot jelent.
A pólóra, fehérrel, nagy levelű rózsák vannak rányomtatva, valamint lepkék, keresztek és az alábbi felirat:
The smell of the rose
is pilled by the choke
body has been eroded
to the rose
body has been eroded
to the rose
A kendő szürke és fényes anyagból van, sötétszürke mintával és itt-ott Blood felirattal díszítve.
A kendőt egy fekete szalaggal lehet nyakban megkötni.
Az ára 8,925 Yen, ami magyar árakban 14,280 Ft-ot jelent.
Kényszerítenek, hogy éljek
Kedves Malcom,
Már megint rég óta nem írtam. Szégyellem bevallani, de az élet úgy arcul csapott, hogy ábrándozásra már nincs is időm.
A napjaim nagy részét az iskola tölti ki és a tanulás, valamint az év végi hajrá, hogy feljavítsam azt, amit szeptember óta folyamatosan elrontok. Reménytelen, hogy röpke egy hónap alatt mindent helyrerakjak, mikor még élni sem tudok rendesen.
Minden és mindenki, aki a közelemben van kényszerít, hogy éljek. Nem ülhetek le, nem csukhatom be a szemem, anélkül, hogy valami vagy valaki ne emlékeztessen rá, hogy ez az a világ, amiben lennem kell. Anyám szavaival élve (amit búcsúzkodásunkkor mondott nekem) :
- Nem léphetsz ki a mostani életedből, csak azért, hogy egy múló ábrándot kergess!
Mert valljuk be, te csak egy ábránd vagy, a képzeletem szőke hercege, akinek -minden mást feledve- mosolyogva írhatok meg egy levelet. Mondd, hogy miért nem írsz vissza?
Még nem kaptam vissza a leveleimet, ami azt jelenti, hogy megkapod. Olvasod.
Kérlek írj! Most mindnenél jobban szükségem van rád, Malcom!!
Üdvözöl a rab, akit az élet kényszerített, hogy kinyissa a szemeit:
Lara Isabella Punch
Már megint rég óta nem írtam. Szégyellem bevallani, de az élet úgy arcul csapott, hogy ábrándozásra már nincs is időm.
A napjaim nagy részét az iskola tölti ki és a tanulás, valamint az év végi hajrá, hogy feljavítsam azt, amit szeptember óta folyamatosan elrontok. Reménytelen, hogy röpke egy hónap alatt mindent helyrerakjak, mikor még élni sem tudok rendesen.
Minden és mindenki, aki a közelemben van kényszerít, hogy éljek. Nem ülhetek le, nem csukhatom be a szemem, anélkül, hogy valami vagy valaki ne emlékeztessen rá, hogy ez az a világ, amiben lennem kell. Anyám szavaival élve (amit búcsúzkodásunkkor mondott nekem) :
- Nem léphetsz ki a mostani életedből, csak azért, hogy egy múló ábrándot kergess!
Mert valljuk be, te csak egy ábránd vagy, a képzeletem szőke hercege, akinek -minden mást feledve- mosolyogva írhatok meg egy levelet. Mondd, hogy miért nem írsz vissza?
Még nem kaptam vissza a leveleimet, ami azt jelenti, hogy megkapod. Olvasod.
Kérlek írj! Most mindnenél jobban szükségem van rád, Malcom!!
Üdvözöl a rab, akit az élet kényszerített, hogy kinyissa a szemeit:
Lara Isabella Punch
2008/04/18
Egy Hazai Lolita Szekrényéből
Már rég óta kerestem a lolita-vérvonalat hazánkban, de mivel a japán kultúra csak most kezd elterjedni, loliták sem jönnek szembe velem az utcán. (Még ha nagyon akarom, akkor sem)
Viszont e-maileznek!! A lolita-felkutatási álmaim meglepően hirtelen teljesedtek be, mikoris pár napja olvastam egy e-mailt, hogy Manó szeretne tőlem csipkés pénztárcát venni, és, hogy ő egy lolita, aki rendelkezik loli-ruhákkal. Mielőtt örömtáncot jártam volna, visszaírtam neki, hogy had kukkanthassunk be a szekrényébe.
Éééés íme az eredmény, Manó, az első lolitám ruhái, amiket állítása szerint varrat. (De lehet, hogy a Lolita-fogtündér hozza neki...)
Fehér csipkével díszített, fekete kalap
Ez a legjobb. Sweet-loli stílusú. ^^
Imádnivaló fekete ruha, fehér fodorral, masnival, szivecskével.
Viszont e-maileznek!! A lolita-felkutatási álmaim meglepően hirtelen teljesedtek be, mikoris pár napja olvastam egy e-mailt, hogy Manó szeretne tőlem csipkés pénztárcát venni, és, hogy ő egy lolita, aki rendelkezik loli-ruhákkal. Mielőtt örömtáncot jártam volna, visszaírtam neki, hogy had kukkanthassunk be a szekrényébe.
Éééés íme az eredmény, Manó, az első lolitám ruhái, amiket állítása szerint varrat. (De lehet, hogy a Lolita-fogtündér hozza neki...)
Egy Hazai Lolita Szekrényéből:
Fehér csipkével díszített, fekete kalap
Rózsaszín selyemmel díszített, levágott újjú kesztyű
Ez a legjobb. Sweet-loli stílusú. ^^
Imádnivaló fekete ruha, fehér fodorral, masnival, szivecskével.
Zara-ban vett kockás kabát.
2008/03/26
Család?
Kedves Malcom,
Visszatérve a szülő-témára: rájöttem, hogy semmit sem tudok a szüleimről, nem is ismerem őket. Gondolj csak bele, nem tudom mi volt velük, mielőtt megszülettem, nem tudom mi volt akkor, mielőtt fel tudtam idézni emlékeket. Számomra rejtély a múltjuk, ahogyan az az idő is, mikor még nem voltam. (Cserébe ők sem tudnak rólam szinte semmit. Vigasztal? Nem. Tudják? Nem. Érdkeli őket? NEM.)
Miután pedig tudtam, hogy vagyok,egyszerűen elmentek. Otthagytak valami ostoba kutatás kedvéért. Ráadásul nem is azért utaztak el, hogy embereket mentsenek meg a kutatásukkal, így okot sem tudok találni arra, hogy miért hagytak egyedül egy 5 éves gyereket. Jelentek nekik valamit? Egyáltalán miért hívom őket apának és anyának? Miért vagyok a lányuk? Mitől lennénk mi egy család?
Sok hülye kérdés, amire úgysem kapok választ. Megyek, értelmetlen gondolkodás helyett inkább megetetem Mauricot. Az kifizetődőbb.
Üdvözöl a túl sokat gondolkodó,
Lara Isabella Punch
Visszatérve a szülő-témára: rájöttem, hogy semmit sem tudok a szüleimről, nem is ismerem őket. Gondolj csak bele, nem tudom mi volt velük, mielőtt megszülettem, nem tudom mi volt akkor, mielőtt fel tudtam idézni emlékeket. Számomra rejtély a múltjuk, ahogyan az az idő is, mikor még nem voltam. (Cserébe ők sem tudnak rólam szinte semmit. Vigasztal? Nem. Tudják? Nem. Érdkeli őket? NEM.)
Miután pedig tudtam, hogy vagyok,egyszerűen elmentek. Otthagytak valami ostoba kutatás kedvéért. Ráadásul nem is azért utaztak el, hogy embereket mentsenek meg a kutatásukkal, így okot sem tudok találni arra, hogy miért hagytak egyedül egy 5 éves gyereket. Jelentek nekik valamit? Egyáltalán miért hívom őket apának és anyának? Miért vagyok a lányuk? Mitől lennénk mi egy család?
Sok hülye kérdés, amire úgysem kapok választ. Megyek, értelmetlen gondolkodás helyett inkább megetetem Mauricot. Az kifizetődőbb.
Üdvözöl a túl sokat gondolkodó,
Lara Isabella Punch
2008/03/25
Lila-fekete felső
h.NAOTO tervezte ezt az elegáns felsőt.
Fekete anyaga van, az ujjainál és a kivágott résznél lila tüllel.
Az ujjait és a ruha alső részét kékes-lilában játszó lepkékkel és gyémántokkal díszítették.
A derékrészt egy lila masnival egészítette ki a tervező, így még bájosabb.
Az ára 4,800 Yen, ami 7680 Ft-nak felel meg.
Anjou-liliomos top
A Closet Child-en lehetett megvenni, eredetileg Innocent World márkájú.Vállpántok helyett masnival lehet összekötni a fölsőt, ez tartja.
Alul és felül is vasalt fodrok vannak rajta.
Szélessége felül 48 cm, alul 35 cm. A hossza 25 cm.
A színe rozsdás vörös, fakó lila. Fehér Anjou-liliomok díszítik.
Az ára 2,800 Yen, azaz 4480 Ft, ami megfelel az itthon kapható ruhák felének is.
2008/03/17
Megint itt vagyok
Kedves Malcom,
Bocs, hogy ilyen későn írok, de a szüleim hazajöttek.
Tudod, évente egyszer, ha hazajönnek. Küldik a pénzt, de sosem látom őket. Mindent megadnak, de sosincsenek itt. Most pedig hazajöttek egy pár hétre. Hát nem tetszett nekik, amit itt láttak.
Nem tudták elfogadni a ruházatom, a hajam, a viselkedésem -mindenem kritizálták. De akkor lett elegem belőlük igazán, mikor Mauricot felfedezvén hívni akarták az állatmenhelyet. Feldobogtam a szobámba és ott maradtam, míg el nem mentek.
Mielőtt elindultak volna erre a hosszú éveken át tartó kutatásra, együtt elmentünk házakat nézni. Megakarták venni nekem azt a helyet, ahol nélkülük is élhetek.
Nekik csak az óriási kastélyok tetszettek. Bevallom, én is jól elvoltam volna bennük, képzeld el, hogy mindennap kóborolhattam volna, hogy újabb, addig fel nem fedezett szobákat találhattam volna, tele antik dolgokkal... de felesleges lett volna a sok szoba és hely. Úgyhogy maradt a kis lakás, ami nem hatalmas, de legalább otthonos és nem veszek el benne. Húzták a szájukat, de végül sürgette őket az idő és belementek.
A szüleimnek nem volt szoba, ahol aludhattak volna, mert nem akartak a vendégszobámban lakni, mondván, hogy részben ez az ő otthonuk is. Így egy méregdrága hotelben táboroztak le, ahol minden áldott reggel együtt reggeliztünk. Hét órakor.
És had mondjam el, hogy a lakásomtól a hotelig háromnegyed óra az út...
Majd még írok, de most túl fáradt vagyok, hogy mindent elmondjak. Azért örülök, hogy te még ott vagy, ahol.
Üdvözöl a bágyadt,
Lara Isabella Punch
Bocs, hogy ilyen későn írok, de a szüleim hazajöttek.
Tudod, évente egyszer, ha hazajönnek. Küldik a pénzt, de sosem látom őket. Mindent megadnak, de sosincsenek itt. Most pedig hazajöttek egy pár hétre. Hát nem tetszett nekik, amit itt láttak.
Nem tudták elfogadni a ruházatom, a hajam, a viselkedésem -mindenem kritizálták. De akkor lett elegem belőlük igazán, mikor Mauricot felfedezvén hívni akarták az állatmenhelyet. Feldobogtam a szobámba és ott maradtam, míg el nem mentek.
Mielőtt elindultak volna erre a hosszú éveken át tartó kutatásra, együtt elmentünk házakat nézni. Megakarták venni nekem azt a helyet, ahol nélkülük is élhetek.
Nekik csak az óriási kastélyok tetszettek. Bevallom, én is jól elvoltam volna bennük, képzeld el, hogy mindennap kóborolhattam volna, hogy újabb, addig fel nem fedezett szobákat találhattam volna, tele antik dolgokkal... de felesleges lett volna a sok szoba és hely. Úgyhogy maradt a kis lakás, ami nem hatalmas, de legalább otthonos és nem veszek el benne. Húzták a szájukat, de végül sürgette őket az idő és belementek.
A szüleimnek nem volt szoba, ahol aludhattak volna, mert nem akartak a vendégszobámban lakni, mondván, hogy részben ez az ő otthonuk is. Így egy méregdrága hotelben táboroztak le, ahol minden áldott reggel együtt reggeliztünk. Hét órakor.
És had mondjam el, hogy a lakásomtól a hotelig háromnegyed óra az út...
Majd még írok, de most túl fáradt vagyok, hogy mindent elmondjak. Azért örülök, hogy te még ott vagy, ahol.
Üdvözöl a bágyadt,
Lara Isabella Punch
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
